kálmos (orvosikálmos)

Adatok

Magyar név: kálmos (orvosikálmos)

Latin név: Acorus calamus

Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)

Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Kontyvirágfélék (család)

Szűkebb kategória, latin: Araceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 5 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1993

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 1. melléklet

További információk

Szinoníma: Acorus vulgaris Simk.

Termet: 50–150 cm Életforma: Hydato-helophyta (Geophyta)

Leírása: Másfél méteres magasságot is elérő, vízszintesen kúszó gyöktörzsű növény, bordó színeződésű tőrésszel. Meddő (lombleveles) hajtása a levelet nem viselő virágos szárral együtt a gyöktörzs azonos pontján ered, azt jelentősen túlnövi. Hosszú-szálas levelei fényesek, simák, élénkzöldek, (0,7–) 1–1,5 (–2) cm szélesek; lemezüket a kiemelkedő középér gyakran két egyenlőtlen részre tagolja. A virágos szár tompán „V” keresztmetszetű. A lomblevelekhez hasonló felépítésű buroklevél a (3–) 4–7 (–10) cm hosszú, tömött, húsos torzsavirágzatot oldalra nyomja. Virágai aprók, zöldessárgák. Termést – amely vörös bogyó – nálunk nem érlel, meddő marad.

Virágzása:

május – június / hazánkban meddő

Élőhelye:

Inkább mészkedvelő, álló és lassan folyó eutróf vizek partján, mocsarakban, magassásosokban, mocsárréteken, nedves gyomtársulásokban, láperdőkben élő faj.

Előfordulása:

Dél-délkelet–ázsiai flóraelem.

Cserhát, Gödöllői-dombvidék, Ipoly-vidék, Balaton-vidék, Kis-Balaton, Vasi-dombvidék, Zalai-dombvidék, Belső-Somogy, Zselic, Mecsekalja, Kis-Alföld, Mezőföld, Dráva-sík, Turján-vidék, Duna–Tisza köze, Jászság, Bodrogköz, Bereg Szatmári-sík, Tiszántúl.

Megjegyzés:

Régi gyógynövény, Európában emiatt honosították meg még a XVI. században ezt az egyébként Délkelet-Ázsiában élő fajt. Vegetatív állapotban emlékeztet a vízi harmatkása (Glyceria maxima) és a békabuzogányok (Sparganium spp.) nem virágzó egyedeire, de ezek párhuzamos levélerezete egyöntetű; nincs aszimmetrikus lefutású, kiemelkedő középér. Előbbitől fanyar fürdőszappan illata is megkülönbözteti.

Veszélyeztetettsége: V: 5; H: 3;

Forrás:

Király Gergely, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp. Király Gergely, in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.

kálmos (orvosikálmos)

Adatok

További információk

Fajok elterjedése

Galéria